Egy kis visszadermesztődés.

Rendezgettem a videóimat, szanaszét voltak, címek és lábjegyzet nélkül, mint egy Smitpáli kisdoktori. Java persze Pici egy-, és több személyes produkciója, találtam köztük egy hóesésest, így visszanézve egész jó dolog a havazás, ő is nagyon szereti.

Szemerkél...

Szokásos vasárnap délutáni sétánk képei. A nyugati végeken már gyülekeznek a felhők, de, figyelmességből megvárták, míg a jó órányi felfedezőútból hazaértünk. Most szép csendben, alig láthatóan szemerkél. 

 A gyönyörű szép díszfa - talán japáncseresznye mellett ballag a család másik két tagja.

Közeli a fáról.

Fekete tulipán árválkodik a tarka tengerben.

Egy amerikai benzinfaló, alább pedig egy...

...valódi és összetéveszthetetlen CCCP gépjárműcsoda. Ő már egy hete a házunk előtt parkol, valaki elveszthette...

Csenkesz és kökény

Néhány újabb fotó a hegyről. Feltűnt az a lágy vonalvezetésű, szőke női hajra emlékeztető fűcsomó a minap, melyről egyik útitársam röviden, ellentmondást nem tűrőn szögezte le: "Ez a csenkesz." Képtelen voltam megjegyezni, olyan fura név, nem is illik rá. Állítólag vannak nemesített, díszparkokba való változatai, de azok is csenkeszek. (mert többesszám...)

Szóba jött itt, a Bloggeren a kökény. Délebbre már rég elvirágzott, nálunk most nyílik épp. Akad néhány kisebb bokor itt-ott, árva kis kökény-kék kökénykék, majd, ha termőre fordul, szüret táján újra beazonosítjuk, rákattintás és ízlelés révén, ki ki (s Miki) lehetőségei szerint.

Szépen zöldül, nap, mint nap újabb, eddig soha fel nem tűnt, pláne nem azonosított növénykék jelennek meg a sétaút két oldalán, szemgyönyörködtető pici életkék mindenfele.

Szegény kis palántáim!

Igazán nincsenek sokan, mindössze hat edényke, paprika-és paradicsomfélék. Ezek, mint tapasztaltam, szeretnek nálunk s mi is szeretjük őket. Idén valahogy lassan élednek, gyengék, sápadtak, napsütés jószerivel alig van, mégis naponta tornásznak az ablak felé, én meg forgatom őket: Törzshajlítás előre. hátra, egy - kettő, egy - kettő...
Közelít a május, akkorra ki kell őket palántázni, bármiféle is lesz az eddigelé zordon tavasz, mert még a magról vetett társaik szégyen szemre lekörözik őket felfele való növekedésben. (Briliáns képzavar!)

Kertvégi makró március végéről

Kikerics, ha jól tudom.

A képekre kattintva mind óriás lesz, vagy katona, / a múltját mosdató kellemetlen fajtából. /

"Légyott" az avarban

Még mindig virágzik szegény.

Júdáspénz, azt mondják, ez a neve.

Ő pedig repkény szeretne lenni, ha nagy lesz. Ahhoz nekem is van egy-két szavam.

A végére némi népieskedő műdal-feeling: " Madár vígan dalol a lombos (?) ágon..."

Lassan, nagyon lassan...

...ébredezik a természet errefelé. Türelmetlen vagyok, naponta nézegetem, mennyit nőtt a borsó, éledezik-e az eper, a szeder és a málna, megfogott-e a két ringlócsemete. No, meg a madárkáim, őket is figyelem nagyon. A szobaablakban combosodó kis palánták miatt aggódom a legjobban, nagyon csenevészek, kevés napot kapnak szegénykék.

Aki bújt, aki nem...

Bonyolultnak tűnik ez a blog-panel, tán, mert ritkán látogatom. Mindenféle profilok, beállítások, csupa feleslegesnek tűnő dolog, ami lassítja a blogírás iránti hajlandóságomat. No, nem baj.

A rendszeres hajnali hegyi túrák mellé néha bónuszként foto-turizmus is kerül. Ez egy személyes, társam ilyenkor a foto-táska és a vadászösztön. Valami érdekeset rendszerint találok ilyenkor, jó ezeket a képeket később, egyre fokozódó elégedettséggel végig-bámészgatni.
Ide, a Picasa-ra: 
https://picasaweb.google.com/117485735173940481771/ErdokeruloAprilis3?authuser=0&feat=directlink
 töltöttem fel a legújabb termést. Egyet azért kiragadok: A barna, száradt avar közt pár centis kis lepke gyalogol, mindaddig, míg ki nem szúrja, hogy nézem. Ekkor stratégiát vált, kimerevít, szinte egybeolvad a száraz levelek, gallydarabok elegyével. Ideális foto-modell. Keresd meg, ha tudod, ott lapít a kis huncut. A klikkes nagyítás is segíthet. No, rajta!