No, mi lesz? Jössz játszani?
Molly, az új lakó. Nagyon édes a kis pofija. Meg a természete.
Élvezzük a lenge viseletet.
Mindjárt barátságosabb még idebent is.
"..kenyér alá teszlek, onnan is kiveszlek..."
Nyaranta többször is le kell vágatni a nagykabátot, nagyon nem szereti Pici a meleget. Ilyenkor napokig gyönyörködünk ebben a kis kopasz gombócban, ahogy élvezi a könnyű viseletet.
Fél éve költözött ide az egyik szomszédhoz ez a kis másfél éves sicu. Nagyon szép, bár a család "életfelfogása" nem valószínűsíti a fajtának kijáró rendszeres gondoskodást, de fő, hogy szeretik. Végre ők ketten is összebarátkoztak, ami nagy öröm, megy a móka, hancúrozás, főleg Molly - így hívják - igényelné a közös rohangászást.
Közben folyvást érik az uborka, nem győzöm szedni, íme a tegnapi adag, már ott guggol a 'zötliteres'-ben.
Újabb bizonyíték, hogy lelke van az állatoknak, nincs kétségem, hisz a barátság, a ragaszkodás magas értékek emberek közt is!
VálaszTörlésLassan megkóstolhatom én is a kovászos uborkámat, viszel apunak is belőle, feltéve, ha sikerül.:)
A kutyulik imádni valóak! Az uborkáidat irigylem, nagyon jól néznek ki!
VálaszTörlésSzia, Nagyanyó, de jó, hogy meglátogattál ebben a csendes, eldugott kis blog-zugban!
VálaszTörlésAz első kovi ubiba kevés sót tettem, fokhagyma kimaradt és némelyik kissé szétkovászolódott, de azért jól sikerült. De majd ez! A hűtőben meg uborkasaláta, csak győzzük enni.
Georgia, én Amadeus lelkére lennék kíváncsi, miképp tudta megfélemlíteni az én rettenthetetlen ebemet. :-))
VálaszTörlésAmadeus lelke hatalmas! Belefér egy oroszlán bátorsága és egy bűbájos kiscica minden gyengédsége....
VálaszTörlésKlassz napozója van a kiskutyának! :)
VálaszTörlés