2015. augusztus 6.

Nagy levegőt, aztán hajrá!

     

        Második nekifutás ez a mostani, mely, a távoli ősidőkben létrehozott, majd a mindenféle viszontagságaim okán párna alá rejtett blogom újra-élesztését célozza.

        Kerek két esztendeje, hogy Kétegyháza hivatalos, bejegyzett állampolgárai lettünk, papa, mama és Pici, a megfélemlíthetetlen házőrző. Ez idő alatt kibontakoztak, szinte a semmiből barátságok, ismeretségek, gyűlt sok apró emlék, segítő gesztusok és meleg szavak és leszűrhető valamiféle összegzés is: helyes, szerencsés választás volt ez a visszatekintve igen vakmerő, lassú felindulásból elkövetett lakóhely-csere.

        Hosszú évek során kialakult kapcsolatrendszerünk arra érdemes része, hála a közösségi oldalaknak, megmaradt, lassan kialakult a helyi háló, mellette pedig egy, az előző lakhelyünkön soha nem tapasztalt szociális gondozó rendszer, melynek kiválóságát csak azok értékelik igazán, akik ezt a - helyben igen erős - baráti, ismerősi, rokoni szövevények eredményezte összetartást mindeddig nem tapasztalhatták.

         Az ú.n. "átlagpolgár" által érzékelhető politikai közélet állóvizébe repíteni szánt kis kavicsok szervezett dobálásához is megleltem a társakat, most úgy tűnik, amíg a fizikai és szellemi egészségemet óvó beépített rendszergazda le nem tilt, ebben a közösségben akad tán, aki hasznomat látni fogja, főként, ahogy eddig is, helyi és tágabb onlájn kommunikációs felületeken.

Van mit, van miről, s remélem, egyre többeknek.

Folyt. köv.!

4 megjegyzés: