/Megjegyezném: a képekre történő rákattintás amazok jelentős megnövekedésével jár. Hja, így könnyű..../
Kezdjük mindjárt vele. Utoljára idén tavasszal futottunk össze a régi lakásunk hátsó kertjében. Rengetegen voltak és sokáig álltak a vártán, most meg itt van ez a pöttöm, szegény kis árva az előtér betonjába szorulva. Elnézhette a naptárt, csak úgy, mint a fölöttünk való, hiszen még mindig húsz fok felé tornászik a higany, (de lehet, hogy alkohol).
Ez még úgy rendben is volna, a pitypangnak mindent szabad, de....
Látogatót fogadni ily késői órán mégiscsak nem ildomos.
A nagy túlélő, aki a legalacsonyabbra eresztett fűnyírópengével is farkasszemet néz, és aki, alig, hogy elzúg a gép felette, máris szirmot bont, csúfondárosan.
Azért lassan csak hűvösödik, összebújnak a gombák is, ennivaló kis jószágok....
Igen, a pongyolapitypang is hamar megtanulja, hogy milyen magas a fűnyíró, magasabb az IQ-ja, mint a kétharmad kétharmadának. :)
VálaszTörlésEz esetben a százszorszép az, amely így behúzza a nyakát, a két meggylevél álca gyanánt van mellérendelve.
VálaszTörlésAz alap az, hogy százszor szép én vagyok! :)
VálaszTörlésAz a gomba nem annyira ennivaló ! :)
VálaszTörlés