Most meg, - a fene érti! - egyszerre minden bezöldült, odvas csonkok, öreg tölgyfák megkapták régen vágyott élénkzöld gallérocskáikat, kedvem lenne megcirógatni némelyiket, olyan kedves, bohókás formákban pompáznak a fagypont körüli, hol sáros, hol jeges utak mentén mindenütt. Még gomba is akad, nem is értem, hogy csinálja, elég erős fagyok jártak erre, s lám, itt hetykélkedik ez a kis barna bőrű família, szívósak, napot, hideget, éhezést edzettek, látni rajtuk. A tölgy, főleg az ifjabbja megtartja levelét, nem adja egykönnyen, érezvén, ami itt most szép, az nagyrészt néki köszönhető.
Ott, a palack nyakánál a lyukacska! |
Szép fotók. Annyira hideg még nem volt, hogy a mohák ne bírták volna, sőt egyéb erdei aljnövényzet is láthatóan jól megvan az avarban. Ott melegebb van.Itt-ott még szagos mügét is látok... :)
VálaszTörlés