2012. április 14.

Lassan, nagyon lassan...

...ébredezik a természet errefelé. Türelmetlen vagyok, naponta nézegetem, mennyit nőtt a borsó, éledezik-e az eper, a szeder és a málna, megfogott-e a két ringlócsemete. No, meg a madárkáim, őket is figyelem nagyon. A szobaablakban combosodó kis palánták miatt aggódom a legjobban, nagyon csenevészek, kevés napot kapnak szegénykék.

2 megjegyzés:

  1. Ha ennek a hidegnek vége, akkor nagyon gyorsan megy majd minden. Én inkább a fagy miatt féltem kicsit. A palántákat meg extra el kellett tenni a napról, mert túl magasra nőttek. Erősödniük kell. Hasonlók a madárkák itt is. De van harkály, sok galamb és cinkék is meg aranyos verebek.

    VálaszTörlés
  2. A télidőkre, úgy tűnik, ki kell találjak valami tartalmas és figyelem-elterelő elfoglaltságot, lehetőleg olyat, amiben másoknak is öröme van. A fotózó kedvem a nemzeti megszínesedéssel visszatért, de a házeladáshoz kötődő variációk latolgatása most a Vezéreszme, meg Ildikó IX. 23-i nyugija. A többi csak pap a tormán...

    VálaszTörlés